FENYŐFA
Normandfenyő- Ezüstfenyő- Lucfenyő- Abies nordmanniana- Picea pungens glauca- Picea abies
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Érdeklődők kérdései 2
ÁRAJÁNLAT kÉRÉSE - KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSA
Hogyan és mikor ültessem a földlabdás fenyőfákat, és szabadgyökerű fenyőcsemetét?
A faültetés ideje ősszel levélhullástól a fagyok beálltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig van.
Szabad gyökerű fáknál, és csemetéknél az őszi ültetés a legkedvezőbb, miután a facsemete eldobva leveleit téli álomba merült, akkor ültethetjük el legnagyobb megeredési valószínűséggel. Ilyenkor ugyanis télen gyökeresedik és tavaszra már újult erővel növekedhet, míg a tavaszi ültetésű fáknak nemcsak a gyökeresedésre, de a kihajtásra is rögtön energiát kell fordítaniuk. Ez olykor azt eredményezi, hogy a tavasszal ültetett szabad gyökeres fa kihajt, szépen megindul, majd váratlanul elpusztul. Ennek az az oka, hogy a begyökeresedés még nem történt meg viszont a levelek vízigényét a meglévő gyökérzet nem tudja biztosítani.
Manapság azonban a kertészetekben árusított fák többsége konténeres, vagy földlabdás, ezeket biztonsággal ültethetjük tavasszal is.
Akár szabadgyökerű, akár konténeres fákat ültetünk, az első év mindenképpen a gyökeresedéssel zajlik..
Az ültetés gyakorlata:
-Még a kis földlabdás fenyőfáknak is 1m széles és 1m mély gödröt ások, mert ezzel fellazítom a földet. Utoljára a gödör alját is felásom, de a földet már nem emelem ki. A gödör aljába pihentetett trágyát vagy humuszt töltök.
A gödör aljára tölthetünk föld-trágya keveréket is melyhez a trágyát pihentetett ló, sertés, vagy marhatrágyából vesszük, azonban arra ügyeljünk, hogy ez ne érintkezhessen közvetlenül majd a gyökérzettel.
A gödörből kivett földet egyébként majd pont fordítva töltjük vissza, ami felül volt, az megy a gödör aljára, mert abban több a tápanyag.
Az ültetendő facsemetéről leveszem a konténert és a gyökereket megmetszem, úgy, hogy a gyökérszálra merőlegesen legkisebb átmérőnél vágom, hogy a vágott felület kör alakú legyen.
Ha a gyökérzet összetekeredett a konténerbe, ez azt jelenti, hogy sokáig volt a növény megfelelőnél kisebb konténerben.
Ilyenkor az összetekeredett részből is levágom a felesleget, azonban ügyelve, hogy maradjon jócskán gyökérzet.
Ha a facsemete jutazsákban van, akkor ne vegyük ki a jutazsákból, hanem azzal együtt ültessük el.
Olyan zsákba tesszük a földlabdás fenyőket, hogy jutazsák a talajban néhány hónap alatt lebomlik.
Miután a gödörbe belepakoltam a humuszkeveréket és dréncsövet is elhelyeztem, akkor az alsó humuszrétegre humusz-föld keverékből kupacot emelek, melyre majd állítom a fácskát.
Ezután föld-humusz keverékből, vagy szimplán a gödörből kivett földből töltök vissza, úgy, hogy egyik kézzel fogom a fát, másik kézzel lapátolok, ha éppen nincs segítség aki a fát tartja.
A porhanyós földet óvatosan szórom a gyökerek közé, a fát időnként megmozgatva, hogy a föld a gyökerek közé jusson.
Ügyeljünk azonban, hogy a fát ne húzzuk feljebb, illetve ne is temessük lejjebb, mint nálunk a földben volt, és melynek helye jól látszik a fa törzsén. Miután 1-2 vödör vizet öntünk a gödörbe, és megrázogatjuk a fát, hogy a gyökerek mentén jól beiszapolódjon. Ezután a maradék földet is visszatöltjük, ügyelve, hogy öntözéshez egy kis tálcát hagyjunk a fa tövénél.
Számítsuk bele, hogy a föld visszatöltés után taposással tömörítjük a fa tövét, ez s művelet kb. 5 cm-el fogja lentebb tolni a fánkat.
Ha véletlenül mélyre sikerült ültetnünk, akkor tölthetünk a fa tövébe nagyszemű kavicsot, hogy a levegő lejuthasson addig ameddig kell.
Megkérem, írja le nekem a fenyőmag vetését, és a kis fenyőcsemete iskolázását, ültetését! Nem kinn a földön, hanem tejfölös pohárban, vagy műanyag cserépben szeretném szeretném nevelgetni őket.
Valamiféleképpen a növények magja érzi a tavaszt és ugyan előbb vagy később is kikel, de a tavasz elején a legfogékonyabb.
Ilyenkor érdemes a fenyőt is keltetni, azaz február végén, március elején.
A fenyő magonc, azaz magvetéssel szaporítható.
A fenyőerdőkben viszont csak ritkán látni kicsi fenyőt, mert a talajra rakódott vastag tűlevél avar meggátolja a magok talajba jutását, tehát a nagy fák nem adnak esélyt fiatalabb vetélytársaiknak.
A fenyő magjai a tobozokban találhatók, a toboz levelein ülnek többnyire vékony hártyához kapcsolódva, a hártyalevél a tobozból kieső mag lassú, pörgő esését szolgálja, illetve szél esetén a távolabbra vitorlázást.
A külön fajta fenyőfák nagyon is különböző tobozt termelnek, sőt a szinte teljesen azonos fáknak is lehet teljesen eltérő alakú, nagyságú toboza. Van amelyik levelei nyitottak és van olyan is, amelyet kalapáccsal kell szétverni annyira zárt. A különböző nagyságú tobozokban a fenyőmagok is különböző nagyságúak, de többnyire háromszög alakúak, barna színűek. Mindenesetre a fenyő mag kinyeréséhez a tobozt többnyire szét kell szedni. A nyitott fajtájú tobozok magjait fokozott figyelemmel kell megvizsgálni, mert ezekhez a rovarok, kukacok is jobban hozzá férnek és nyilván a csak épp, érintetlen magokat célszerű elültetni. A rovarok csak kicsi, alig látható kerek lyukat hagynak a magon, de az ilyen magok már felhasználhatatlanok.
Azt is kell figyelni, hogy a mag minél nagyobb, egészségesebb legyen, mert a toboz csúcsa felé haladva egyre satnyább.
Nyilván amilyen fenyő fajtát szeretnénk ültetni, arról kell tobozt szedni.
A magok termőképességét megvizsgálhatjuk úgy, hogy az adott tobozból egy-két magot kettévágunk, a belsejének nedvesnek, fenyő illatúnak kell lennie.
A magokat legcélszerűbb műanyag ládába ültetni virágföldbe, egymástól 3-4 cm-re úgy, hogy először ¾-ig megtöltjük a ládát, a magokat elhelyezzük és egy centi földet töltünk rá, megöntözzük.
A végén folpack fóliával be kell borítani, úgy, hogy kb. két centi szabad rés maradjon a fólia és a föld között. Az ablakpárkányra célszerű elhelyezni vagy mindenképpen úgy, hogy bőven kapjon fényt. Arra is figyelni kell, hogy a föld állandóan nedves legyen.
Nagyjából két-három hét után jelentkeznek a kis hajtások, ekkor a fóliát el kell távolítani.
Amikor a kis magoncok elérik az 5-6 centis nagyságot, egyenként tejfölös pohárba, vagy műanyag cserépbe, konténerbe kell átültetni őket, a pohár alját feltétlenül ki kell lyukasztani, hogy a felesleges öntöző víz elszivároghasson.
10-12 cm-es nagyság elérésekor ki lehet ültetni őket a kertbe „faiskolába”, azaz egy sorba nagyjából 20-25 cm távolságra, lehetőleg a pohár földjével együtt.
Innét úgy 20 centis nagyság körül már a végleges helyére ültethető.
Szeretnék fenyőmagot vetni. Hogyan álljak neki?
Vetési technológia
Vetés ideje: április 15- április 30.
2-3 napig áztassuk valamilyen gombaölős permetlébe.
Vetés előtt újságra kitesszük száradni a magot, hogy ne tapadjon össze.
A földet kora tavasszal már fertőtlenítjük előtte:pl.: Ipammal- a vegyszeren feltüntetett előírás szerint.
Elműveljük a területet simára, ledöngöljük az ágyást ahol a mag lesz.
Elvetjük a magot, és kb. 5 mm vastagon homokkal fedjük.
Naponta annyiszor öntözzük, hogy a homok vizes legyen.
A területet le kell takarni hálóval madarak ellen. Rachel-hálót használunk, az árnyékot is ad.
Hetente 2x öntözni kell palántadőlés ellen gombaölőszeres vízzel.
8-10 naponta gyomtalanítani a területet.
Kell-e metszeni a fenyőket?
A sűrűn ültetett fenyőket kell metszeni, mert ahol egymáshoz érnek a fenyőágak, ott eldeformálják egymást. Ezt korrigálni lehet valamennyire metszéssel.
A gazos fenyőket kell metszeni. A gaz ha hozzáér a fenyőhöz, ugyanúgy eldeformálja a fenyő ágát ahol hozzáér.
A nem gazos, és nem sűrűn ültetett fenyőket nem nagyon kell metszeni.
Esetleg aminek két csúcsa nő, az egyiket kivágni, vagy ha akkor észrevesszük mikor még zsenge friss hajtásban van, akkor egy könnyed mozdulattal ki lehet még törni.
És ha ilyen zsenge állapotban van kitörve a dupla csúcs egyike, azt őszre kinövi.
Milyen időszakban lehet metszeni a fenyőket?
A fenyőket bármilyen időszakban lehet metszeni, hidegben is szoktuk télen, és meleg időszakban is. Nem érzékeny rá.
De legkönnyebben a március elejei metszést viseli el, addig, amíg ki nem pattan a rügy.
Hogyan és milyen szerrel gyomirtózzam a fenyőt?
A kiültetett fenyőcsemetéket Kapazin nevű szerrel gyomirtózzuk.
15 liter vízhez 3 dl Kapazint teszünk.
Amikor a gaz kb. 10- 15 cm-es, akkor fújjuk rá.
Lehetőleg olyan időszakban permetezzünk, mikor nincs friss hajtás a fenyőn.
Kétszer van egy évben hajtásan a fenyő. Először valamikor április végén- május elején,
másodszor valamikor nyár közepén. Időjárásfüggő hogy mikor.
Ilyenkor ne gyomirtózzuk, nehogy a Kapazin rámenjen a friss hajtásokra, mert megperzseli.
HA mégis gyomirtózni akarunk, mert különben nagy lesz a gaz, akkor a permetező fuvókájára tegyünk burkolatot.
Ez a burkolat mezőgazdasági boltban kapható.
Felénk sokan tejfölöspoharat raknak helyette. A tejfölöspohár hátránya, hogy csak kis sávot lehet permetezni vele.
A burkolat kb. 30 cm széles, így gyorsabban lehet vele dolgozni, mint a tejfölös pohárral, mert nagyobb területet fog be.
Amikor nincs friss hajtásban a fenyő, akkor nem árt neki ha rámegy a tűleveleire a gyomirtó, mert a viaszréteg ami a fenyő tüskéit védi, nem engedi a szert fölszívódni.
Mi évente 3x - 6x permetezzük a fenyőt.
Ha kevesebb eső esik, a gaz nem annyira nő, akkor kevesebbszer kell permetezni.
Mikor ültessem a fenyőcsemetét, mit javasolnak? Ha elmegyek érte, hogyan kell szállítanom?
Úgy hallottam vízben kell áztatni,és visszavágni a gyökerét?
Fenyőcsemetéket csak ősszel és tavasszal lehet ültetni, vegetációs időn kívül.
Mivel e folyamat nagymértékű gyökércsökkenéssel jár, a növény először csak annyi hajtást nevel, amennyit az adott, megmaradt gyökérmennyiség el tud látni. Emiatt szinte esélytelen kihajtás után a fenyőcsemetét átültetni.
Megvásárlás után tekerjük fóliába,vagy nylonzsákba a gyökeret és így szállítsuk. Ültetés előtt 6-8 órán át érdemes vízbe áztatni a növény gyökereit, hogy azok vízzel telítődjenek. A sérült gyökérrészeket távolítsuk el, és az összes gyökeret vágjuk kicsit rövidebbre. Ennek lényege, hogy a vágás helyén elágazik majd.
Tisztelt Hölgyem, uram!
Vettem Maguktól fenyőcsemetét néhány éve.
Nem kapálom a területet, hanem gyomirtózom.
Sokszor nem tudom kiszámítani hogy mikor gyomirtózzak, mert rögtön rájött az eső, és lemosta a permetszert.
Másik kérdésem, ami összefügg ezzel:
Szeretnék még fenyőcsemetét ültetni, normand fenyőt.
Úgy szeretném elültetni, hogy ha lehet, esőt kapjon.
Nincs-e véletlenül tapasztalatuk, hogyan találjam el, mikor érdemes permeteznem hogy ne ázzon el, és mikor érdemes ültetnem, hogy esőt kapjon a friss ültetésem?
Akár ha bevált népi tapasztalataik lennének, megköszönném!
Milyen idő várható?
Ha estefelé erősödni kezd a szél, úgy valószínű az időjárásváltozás.
Ha a szél iránya erőteljesen megváltozik, irányt vált, szintén időjárás-változásra kell számítani.
Mit üzen a szél iránya?
Szélirány
Télen
Nyáron
Észak (É)
hideg, havazás
lehűlés, zivatar
Északkelet (ÉK)
hideg, száraz idő
meleg, száraz idő
Kelet (K)
fokozottan hideg és száraz
fokozottan meleg és száraz
Délkelet (DK)
csendes eső, lehűlés
csendes eső, melegedés
Dél (D)
felmelegedés
melegedés
Délnyugat (DNY)
hófúvás veszély
zivatar veszély
Nyugat (NY)
olvadás
lehűlés
Északnyugat (ÉNY)
olvadás
lehűlés, zivatar
Eső várható:
- ha többszintű és többrétegű a felhőzet;
- ha a felhők színe sötétszürke;
- ha a felhők gyorsan gomolyognak, tornyosulnak;
- ha a páradús levegőben portölcsérek keletkeznek;
- ha a füst felszáll, majd a felszínen gyűlik össze;
- ha a csillagok erősen ragyognak, sziporkáznak;
- ha a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak el;
- ha a hőmérséklet nappal nem emelkedik vagy éjszaka nem csökken;
- ha a távoli hangok is jól hallhatók;
- ha a légnyomás zuhanásszerűen csökken, a konzervdoboz teteje kifeszül, domborodik.
Vihar közeleg?
Ezt úgy tudjuk megállapítani, hogy lemérjük a villámlás és az azt követő mennydörgés közötti időtartamot másodpercben. A fény sebessége: 300 000 km/sec, a hangé 0,333 km/sec. Így minden 3 másodperc időtartam 1 kilométernyi távolságot jelent.
Ezt tudva 2-3 megfigyelés után már megállapíthatjuk, hogy közeledik, vagy távolodik a zivatar. Ez főleg nyílt területen: mezőn, vízen lehet fontos információ.
Jó idő várható:
- ha a felhőzet láthatóan egy rétegű, magas és fátyolos (jégtűk);
- ha a bárányfelhők nem tornyosulnak és estére eloszlanak;
- ha a szél estére elül;
- ha erős az éjszakai harmatképződés;
- ha lapos helyeken, völgyekben estére köd képződik, s csak reggelre oszlik el;
- ha éjszaka melegebb az erdő, mint a környezete;
- ha kéklő párába vesznek reggel a távoli hegyek.
Esőre áll az idő:
- ha erősödik a virágok illata, a víz és a "föld" szaga;
- ha sok földigiliszta bújik ki a földből;
- ha a füstifecske alacsonyan száll;
- ha a gólyaorr, gémorr-félék termést tartó szálai elmozdulnak, kicsavarodnak;
- ha a fészkes virágzatú növények virágai (százszorszép, pongyolapitypang...), ill. más virágok virágai (hóvirág, salátaboglárka, vérehulló fecskefű, aprószulák..) nem nyílnak ki;
- ha az erdei mályva és a madársóska összecsukja leveleit;
- ha a szentjánosbogarak nem rajzanak;
- ha a szívó, gyötrő ízeltlábúak erőteljesen csípnek;
- ha a legyek elviselhetetlenül "szemtelenek";
- ha a kakas napnyugta után kukorékol.
Jó idő várható:
- ha a pókok szorgoskodnak;
- ha a szentjánosbogarak nagy számban világítanak a nyári éjszakában;
- ha a füstifecske magasan vadászik;
- ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek;
- ha a denevérek egész éjjel repkednek;
- ha a legtöbb növény kinyitja virágszirmait;
Havazás lesz:
- ha a varjak, csókák, seregélyek kavarognak;
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A palántadőlésről tudna nekem írni tudnivalókat? Mitől van, és hogyan védekezzünk ellene?
Asűrűn vetett palánták közt fellépő betegség.
A palánták szárán fekete elszíneződés látható, a szárrész beszűkül, eldől, elpusztul a csemete.
Egy gombafaj okozza a palántadőlést, melynek hatására a szép kis fenyőcsemeténk egyik napról a másikra szára barnás színű lesz, elvékonyodik, elfekszik.
Ha ez a gombás betegség már megjelent, nehéz a megállítása.
Ezért hatékonyabb ha megelőzzük.
-jó vízelvezetés: ha a csemetéink sokáig állnak vízben, állandóan nedvesen vannak, - a gombás betegségek hamarabb megjelennek.
-túl nedves és meleg
-túl magas páratartalom: miután kikeltek a magok, megjelentek a kis tűlevélkék, - csökkentsük a nedvességet
-fényhiány: gondoskodjunk a megfelelő fényről
-tiszta ültetőközeg: a kerti föld a fenyőcsemete továbbnevelésére alkalmas lesz, de a fiatal kis fenyőcsemetéinknek nem jó. Használjunk ,,steril pucolóhomokot.
Miután a fenyőmagokat elvetettük, szórjunk rá tiszta homokot.
Ahomokon hamar leszalad a nedvesség, így a növények szára is hamarabb megszárad.
-Megelőzés: naponta kamillateával spricceljük meg a kis fenyőmagoncainkat, vagy vetéskor a talajra szórjunk fahéjat, vagy őrölt faszenet/ ami a hűtőt is szagtalanítja/
Gombás megbetegedések megelőzésére mindegyik hatásos.
-vegyi védekezés: Dithane M45 2%-os oldatával öntözzük be.
-biológiai védekezés a palántadőlés ellen: a palántaágyások talaját öntözzük zsurlóteával.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Slaggal öntözöm a frissen kiültetett fenyőcsemetéket. Mennyi vizet locsoljak rá?
Locsoláskor tegyünk egy vödröt az öntözendő ágyások közé.
Emlékszünk rá hogy kb. milyen hosszú volt a fenyőcsemete gyökere.
Kb. olyan magasan legyen a vödörben az öntözött víz, mint amilyen hosszú a fenyőcsemete gyökere.
Fenyőcsemete ültetésénél én javaslom a ritkább, de erőteljesebb öntözést, mint a sűrű, de sekély locsolást,- mert azzal nem biztos hogy elér a gyökerekig a nedvesség.
Ezáltal a növényeket sekély gyökérfejlesztésre kényszerítjük.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A gyomnövényeket és a gyepet lenyírom fűnyíróval a fenyőcsemeték körül. Mi erről a véleménye?
A gyomnövények, és a gyep a tápanyagot, és a nedvességet is elvonja a fenyőcsemetétől.
Kapával, kézzel, vagy gyomirtóval távolítsuk el a fenyőcsemeték közül a gyomosodást.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megírná nekem honnét tudom hogy az ültetendő csemete el van fagyva, vagy el van száradva?
Milyen mélyen ültessem a fenyőcsemetét?
Konténeres fenyőoltvány oltványa elfagyhat? Árt neki a légköri szárazság?
- A csemete ne legyen fagyott! Ha a csemete átvágott vesszejének a szövetei barnák vagy feketék, akkor a csemete elfagyott, nem alkalmas telepítésre.
- A csemete ne legyen kiszáradt! A kellő módon tárolt, vermelt csemeték vesszőinek héja feszes, a száraz körülmények között kitermelt csemeték vesszőinek a héja ráncos. Az ilyen csemetét – ültetés előtt – egy napra vízbe kell állítani, ahol pótolni képes az elvesztett nedvességét.
- Ültetéskor a csemete éppen olyan mélyen legyen a földben, mint ahogy a faiskolában állott. A mélyen ültetett csemeték gyökerei „befulladnak”, nem erednek meg. A magasan ültetett csemeték gyökereit a megfagyás, illetve a kiszáradás veszélye fenyegeti.
- Az oltványok szemzési helye észak felé nézzen! Így kisebb annak a kockázata, hogy téli napokon a laza szövetű szemzési szövetegyüttes felmelegszik, éjszaka lehűl és a hőmérsékleti különbségek (dilatáció) miatt a szövetek elfagynak.
Ilyenkor érdemes a fenyőt is keltetni, azaz február végén, március elején.
A fenyő magonc, azaz magvetéssel szaporítható.
A fenyőerdőkben viszont csak ritkán látni kicsi fenyőt, mert a talajra rakódott vastag tűlevél avar meggátolja a magok talajba jutását, tehát a nagy fák nem adnak esélyt fiatalabb vetélytársaiknak.
A fenyő magjai a tobozokban találhatók, a toboz levelein ülnek többnyire vékony hártyához kapcsolódva, a hártyalevél a tobozból kieső mag lassú, pörgő esését szolgálja, illetve szél esetén a távolabbra vitorlázást.
A külön fajta fenyőfák nagyon is különböző tobozt termelnek, sőt a szinte teljesen azonos fáknak is lehet teljesen eltérő alakú, nagyságú toboza. Van amelyik levelei nyitottak és van olyan is, amelyet kalapáccsal kell szétverni annyira zárt. A különböző nagyságú tobozokban a fenyőmagok is különböző nagyságúak, de többnyire háromszög alakúak, barna színűek. Mindenesetre a fenyő mag kinyeréséhez a tobozt többnyire szét kell szedni. A nyitott fajtájú tobozok magjait fokozott figyelemmel kell megvizsgálni, mert ezekhez a rovarok, kukacok is jobban hozzá férnek és nyilván a csak épp, érintetlen magokat célszerű elültetni. A rovarok csak kicsi, alig látható kerek lyukat hagynak a magon, de az ilyen magok már felhasználhatatlanok.
Azt is kell figyelni, hogy a mag minél nagyobb, egészségesebb legyen, mert a toboz csúcsa felé haladva egyre satnyább.
Nyilván amilyen fenyő fajtát szeretnénk ültetni, arról kell tobozt szedni.
A magok termőképességét megvizsgálhatjuk úgy, hogy az adott tobozból egy-két magot kettévágunk, a belsejének nedvesnek, fenyő illatúnak kell lennie.
A magokat legcélszerűbb műanyag ládába ültetni virágföldbe, egymástól 3-4 cm-re úgy, hogy először ¾-ig megtöltjük a ládát, a magokat elhelyezzük és egy centi földet töltünk rá, megöntözzük.
A végén folpack fóliával be kell borítani, úgy, hogy kb. két centi szabad rés maradjon a fólia és a föld között. Az ablakpárkányra célszerű elhelyezni vagy mindenképpen úgy, hogy bőven kapjon fényt. Arra is figyelni kell, hogy a föld állandóan nedves legyen.
Nagyjából két-három hét után jelentkeznek a kis hajtások, ekkor a fóliát el kell távolítani.
Amikor a kis magoncok elérik az 5-6 centis nagyságot, egyenként tejfölös pohárba, vagy műanyag cserépbe, konténerbe kell átültetni őket, a pohár alját feltétlenül ki kell lyukasztani, hogy a felesleges öntöző víz elszivároghasson.
10-12 cm-es nagyság elérésekor ki lehet ültetni őket a kertbe „faiskolába”, azaz egy sorba nagyjából 20-25 cm távolságra, lehetőleg a pohár földjével együtt.
Innét úgy 20 centis nagyság körül már a végleges helyére ültethető.
Szeretnék fenyőmagot vetni. Hogyan álljak neki?
Vetési technológia
Vetés ideje: április 15- április 30.
2-3 napig áztassuk valamilyen gombaölős permetlébe.
Vetés előtt újságra kitesszük száradni a magot, hogy ne tapadjon össze.
A földet kora tavasszal már fertőtlenítjük előtte:pl.: Ipammal- a vegyszeren feltüntetett előírás szerint.
Elműveljük a területet simára, ledöngöljük az ágyást ahol a mag lesz.
Elvetjük a magot, és kb. 5 mm vastagon homokkal fedjük.
Naponta annyiszor öntözzük, hogy a homok vizes legyen.
A területet le kell takarni hálóval madarak ellen. Rachel-hálót használunk, az árnyékot is ad.
Hetente 2x öntözni kell palántadőlés ellen gombaölőszeres vízzel.
8-10 naponta gyomtalanítani a területet.
Kell-e metszeni a fenyőket?
A sűrűn ültetett fenyőket kell metszeni, mert ahol egymáshoz érnek a fenyőágak, ott eldeformálják egymást. Ezt korrigálni lehet valamennyire metszéssel.
A gazos fenyőket kell metszeni. A gaz ha hozzáér a fenyőhöz, ugyanúgy eldeformálja a fenyő ágát ahol hozzáér.
A nem gazos, és nem sűrűn ültetett fenyőket nem nagyon kell metszeni.
Esetleg aminek két csúcsa nő, az egyiket kivágni, vagy ha akkor észrevesszük mikor még zsenge friss hajtásban van, akkor egy könnyed mozdulattal ki lehet még törni.
És ha ilyen zsenge állapotban van kitörve a dupla csúcs egyike, azt őszre kinövi.
Milyen időszakban lehet metszeni a fenyőket?
A fenyőket bármilyen időszakban lehet metszeni, hidegben is szoktuk télen, és meleg időszakban is. Nem érzékeny rá.
De legkönnyebben a március elejei metszést viseli el, addig, amíg ki nem pattan a rügy.
Hogyan és milyen szerrel gyomirtózzam a fenyőt?
A kiültetett fenyőcsemetéket Kapazin nevű szerrel gyomirtózzuk.
15 liter vízhez 3 dl Kapazint teszünk.
Amikor a gaz kb. 10- 15 cm-es, akkor fújjuk rá.
Lehetőleg olyan időszakban permetezzünk, mikor nincs friss hajtás a fenyőn.
Kétszer van egy évben hajtásan a fenyő. Először valamikor április végén- május elején,
másodszor valamikor nyár közepén. Időjárásfüggő hogy mikor.
Ilyenkor ne gyomirtózzuk, nehogy a Kapazin rámenjen a friss hajtásokra, mert megperzseli.
HA mégis gyomirtózni akarunk, mert különben nagy lesz a gaz, akkor a permetező fuvókájára tegyünk burkolatot.
Ez a burkolat mezőgazdasági boltban kapható.
Felénk sokan tejfölöspoharat raknak helyette. A tejfölöspohár hátránya, hogy csak kis sávot lehet permetezni vele.
A burkolat kb. 30 cm széles, így gyorsabban lehet vele dolgozni, mint a tejfölös pohárral, mert nagyobb területet fog be.
Amikor nincs friss hajtásban a fenyő, akkor nem árt neki ha rámegy a tűleveleire a gyomirtó, mert a viaszréteg ami a fenyő tüskéit védi, nem engedi a szert fölszívódni.
Mi évente 3x - 6x permetezzük a fenyőt.
Ha kevesebb eső esik, a gaz nem annyira nő, akkor kevesebbszer kell permetezni.
Mikor ültessem a fenyőcsemetét, mit javasolnak? Ha elmegyek érte, hogyan kell szállítanom?
Úgy hallottam vízben kell áztatni,és visszavágni a gyökerét?
Fenyőcsemetéket csak ősszel és tavasszal lehet ültetni, vegetációs időn kívül.
Mivel e folyamat nagymértékű gyökércsökkenéssel jár, a növény először csak annyi hajtást nevel, amennyit az adott, megmaradt gyökérmennyiség el tud látni. Emiatt szinte esélytelen kihajtás után a fenyőcsemetét átültetni.
Megvásárlás után tekerjük fóliába,vagy nylonzsákba a gyökeret és így szállítsuk. Ültetés előtt 6-8 órán át érdemes vízbe áztatni a növény gyökereit, hogy azok vízzel telítődjenek. A sérült gyökérrészeket távolítsuk el, és az összes gyökeret vágjuk kicsit rövidebbre. Ennek lényege, hogy a vágás helyén elágazik majd.
Tisztelt Hölgyem, uram!
Vettem Maguktól fenyőcsemetét néhány éve.
Nem kapálom a területet, hanem gyomirtózom.
Sokszor nem tudom kiszámítani hogy mikor gyomirtózzak, mert rögtön rájött az eső, és lemosta a permetszert.
Másik kérdésem, ami összefügg ezzel:
Szeretnék még fenyőcsemetét ültetni, normand fenyőt.
Úgy szeretném elültetni, hogy ha lehet, esőt kapjon.
Nincs-e véletlenül tapasztalatuk, hogyan találjam el, mikor érdemes permeteznem hogy ne ázzon el, és mikor érdemes ültetnem, hogy esőt kapjon a friss ültetésem?
Akár ha bevált népi tapasztalataik lennének, megköszönném!
Milyen idő várható?
Ha estefelé erősödni kezd a szél, úgy valószínű az időjárásváltozás.
Ha a szél iránya erőteljesen megváltozik, irányt vált, szintén időjárás-változásra kell számítani.
Mit üzen a szél iránya?
|
Szélirány |
Télen |
Nyáron |
|
Észak (É) |
hideg, havazás |
lehűlés, zivatar |
|
Északkelet (ÉK) |
hideg, száraz idő |
meleg, száraz idő |
|
Kelet (K) |
fokozottan hideg és száraz |
fokozottan meleg és száraz |
|
Délkelet (DK) |
csendes eső, lehűlés |
csendes eső, melegedés |
|
Dél (D) |
felmelegedés |
melegedés |
|
Délnyugat (DNY) |
hófúvás veszély |
zivatar veszély |
|
Nyugat (NY) |
olvadás |
lehűlés |
|
Északnyugat (ÉNY) |
olvadás |
lehűlés, zivatar |
Eső várható:
- ha többszintű és többrétegű a felhőzet;
- ha a felhők színe sötétszürke;
- ha a felhők gyorsan gomolyognak, tornyosulnak;
- ha a páradús levegőben portölcsérek keletkeznek;
- ha a füst felszáll, majd a felszínen gyűlik össze;
- ha a csillagok erősen ragyognak, sziporkáznak;
- ha a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak el;
- ha a hőmérséklet nappal nem emelkedik vagy éjszaka nem csökken;
- ha a távoli hangok is jól hallhatók;
- ha a légnyomás zuhanásszerűen csökken, a konzervdoboz teteje kifeszül, domborodik.
Vihar közeleg?
Ezt úgy tudjuk megállapítani, hogy lemérjük a villámlás és az azt követő mennydörgés közötti időtartamot másodpercben. A fény sebessége: 300 000 km/sec, a hangé 0,333 km/sec. Így minden 3 másodperc időtartam 1 kilométernyi távolságot jelent.
Ezt tudva 2-3 megfigyelés után már megállapíthatjuk, hogy közeledik, vagy távolodik a zivatar. Ez főleg nyílt területen: mezőn, vízen lehet fontos információ.
Jó idő várható:
- ha a felhőzet láthatóan egy rétegű, magas és fátyolos (jégtűk);
- ha a bárányfelhők nem tornyosulnak és estére eloszlanak;
- ha a szél estére elül;
- ha erős az éjszakai harmatképződés;
- ha lapos helyeken, völgyekben estére köd képződik, s csak reggelre oszlik el;
- ha éjszaka melegebb az erdő, mint a környezete;
- ha kéklő párába vesznek reggel a távoli hegyek.
Esőre áll az idő:
- ha erősödik a virágok illata, a víz és a "föld" szaga;
- ha sok földigiliszta bújik ki a földből;
- ha a füstifecske alacsonyan száll;
- ha a gólyaorr, gémorr-félék termést tartó szálai elmozdulnak, kicsavarodnak;
- ha a fészkes virágzatú növények virágai (százszorszép, pongyolapitypang...), ill. más virágok virágai (hóvirág, salátaboglárka, vérehulló fecskefű, aprószulák..) nem nyílnak ki;
- ha az erdei mályva és a madársóska összecsukja leveleit;
- ha a szentjánosbogarak nem rajzanak;
- ha a szívó, gyötrő ízeltlábúak erőteljesen csípnek;
- ha a legyek elviselhetetlenül "szemtelenek";
- ha a kakas napnyugta után kukorékol.
Jó idő várható:
- ha a pókok szorgoskodnak;
- ha a szentjánosbogarak nagy számban világítanak a nyári éjszakában;
- ha a füstifecske magasan vadászik;
- ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek;
- ha a denevérek egész éjjel repkednek;
- ha a legtöbb növény kinyitja virágszirmait;
Havazás lesz:
- ha a varjak, csókák, seregélyek kavarognak;
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A palántadőlésről tudna nekem írni tudnivalókat? Mitől van, és hogyan védekezzünk ellene?
Asűrűn vetett palánták közt fellépő betegség.
A palánták szárán fekete elszíneződés látható, a szárrész beszűkül, eldől, elpusztul a csemete.
Egy gombafaj okozza a palántadőlést, melynek hatására a szép kis fenyőcsemeténk egyik napról a másikra szára barnás színű lesz, elvékonyodik, elfekszik.
Ha ez a gombás betegség már megjelent, nehéz a megállítása.
Ezért hatékonyabb ha megelőzzük.
-jó vízelvezetés: ha a csemetéink sokáig állnak vízben, állandóan nedvesen vannak, - a gombás betegségek hamarabb megjelennek.
-túl nedves és meleg
-túl magas páratartalom: miután kikeltek a magok, megjelentek a kis tűlevélkék, - csökkentsük a nedvességet
-fényhiány: gondoskodjunk a megfelelő fényről
-tiszta ültetőközeg: a kerti föld a fenyőcsemete továbbnevelésére alkalmas lesz, de a fiatal kis fenyőcsemetéinknek nem jó. Használjunk ,,steril pucolóhomokot.
Miután a fenyőmagokat elvetettük, szórjunk rá tiszta homokot.
Ahomokon hamar leszalad a nedvesség, így a növények szára is hamarabb megszárad.
-Megelőzés: naponta kamillateával spricceljük meg a kis fenyőmagoncainkat, vagy vetéskor a talajra szórjunk fahéjat, vagy őrölt faszenet/ ami a hűtőt is szagtalanítja/
Gombás megbetegedések megelőzésére mindegyik hatásos.
-vegyi védekezés: Dithane M45 2%-os oldatával öntözzük be.
-biológiai védekezés a palántadőlés ellen: a palántaágyások talaját öntözzük zsurlóteával.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Slaggal öntözöm a frissen kiültetett fenyőcsemetéket. Mennyi vizet locsoljak rá?
Locsoláskor tegyünk egy vödröt az öntözendő ágyások közé.
Emlékszünk rá hogy kb. milyen hosszú volt a fenyőcsemete gyökere.
Kb. olyan magasan legyen a vödörben az öntözött víz, mint amilyen hosszú a fenyőcsemete gyökere.
Fenyőcsemete ültetésénél én javaslom a ritkább, de erőteljesebb öntözést, mint a sűrű, de sekély locsolást,- mert azzal nem biztos hogy elér a gyökerekig a nedvesség.
Ezáltal a növényeket sekély gyökérfejlesztésre kényszerítjük.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A gyomnövényeket és a gyepet lenyírom fűnyíróval a fenyőcsemeték körül. Mi erről a véleménye?
A gyomnövények, és a gyep a tápanyagot, és a nedvességet is elvonja a fenyőcsemetétől.
Kapával, kézzel, vagy gyomirtóval távolítsuk el a fenyőcsemeték közül a gyomosodást.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megírná nekem honnét tudom hogy az ültetendő csemete el van fagyva, vagy el van száradva?
Milyen mélyen ültessem a fenyőcsemetét?
Konténeres fenyőoltvány oltványa elfagyhat? Árt neki a légköri szárazság? - A csemete ne legyen fagyott! Ha a csemete átvágott vesszejének a szövetei barnák vagy feketék, akkor a csemete elfagyott, nem alkalmas telepítésre.
- A csemete ne legyen kiszáradt! A kellő módon tárolt, vermelt csemeték vesszőinek héja feszes, a száraz körülmények között kitermelt csemeték vesszőinek a héja ráncos. Az ilyen csemetét – ültetés előtt – egy napra vízbe kell állítani, ahol pótolni képes az elvesztett nedvességét.
- Ültetéskor a csemete éppen olyan mélyen legyen a földben, mint ahogy a faiskolában állott. A mélyen ültetett csemeték gyökerei „befulladnak”, nem erednek meg. A magasan ültetett csemeték gyökereit a megfagyás, illetve a kiszáradás veszélye fenyegeti.
- Az oltványok szemzési helye észak felé nézzen! Így kisebb annak a kockázata, hogy téli napokon a laza szövetű szemzési szövetegyüttes felmelegszik, éjszaka lehűl és a hőmérsékleti különbségek (dilatáció) miatt a szövetek elfagynak.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 2
Tegnapi: 4
Heti: 6
Havi: 50
Össz.: 20 036
Látogatottság növelés
FENYŐFA - © 2008 - 2024 - fenyofa-fenyofa.hupont.hu